Kezdőlap
Diszlexia alapok
Diszlexia frissítő
Otthoni segítség
Iskolai segítség
Mozgásfejlesztés
Fejlesztés
Nyelvtanulás és diszlexia
Diszlexia felnőttkorban
Beszédhiba és diszlexia
Diszlexia és táplálkozás
Diszlexia szakirodalom
Diszlexia Fórum

Ábécés könyvek olvasáspedagógiai és olvasáspszichológiai elemzése 

Vissza | Fel | Tovább

 Az olvasástanítási módszerek olvasáspszichológiai és olvasáspedagógiai elemzése

Információs társadalmunk emberének nélkülözhetetlen az olvasás és írás megfelelő szintű tudása, melynek alkalmazása döntően befolyásolja egyéni boldogulását.

Éppen ezért fontos megtalálni már kisiskolás korban azt a megoldást, módszert, amellyel nemcsak az olvasás jelrendszerét lehet elsajátítani,

• de képessé lehet tenni az olvasott szöveg megértésére, és befogadására is, valamint az egyoldalú befogadáson kívül,
• gondolatainak érthető közlésére,
• s a kommunikációs folyamatban való eredményes részvételre is.

Kommunikációelméleti alapon az olvasáskor tulajdonképpen „vevőként” működünk, míg íráskor „dekódolunk”, tehát a két pólus szorosan összetartozik. Ebből következik, hogy az elolvasott írás jellege, absztrakciós foka: fogalomíró, képíró, vagy betűíró.

A magyar nyelv sajátosságainak megfelelően hangjelölő, betűíró írásrendszert használunk

Az iskolába kerülő gyermekek az első osztályba különböző olvasástanítási módszerrel tanulják meg az olvasás-írás alapjait.

Olvasástanítási módszerek 

• Szintetikus módszer: részeket (hangokat, vagy betűket) tanítja meg először

→ építkező.

• Analitikus módszer: az egészből (szövegből, mondatból, vagy szóból) indul ki

→ lebontó.

• Analitikus-szintetikus módszer: egyforma súlyt fektet az egészre és a részekre.

 Jelenlegi programok közül:

• több a szintetikus elem az intenzív kombinált módszerben,
• több az analitikus elem a globális módszerben.

A dekódolási stratégia szerint az olvasástanítás lehet:

• szótagoltató,
• és szóképekben olvastató.

Az íráshoz való viszony szempontjából a párhuzamos írástanítás lehet:

• írva olvastató (előbb az írott betűt tanítja),
• olvastatva író (előbb a nyomtatott betűt tanítja).

Kerületünkben használt olvasás- és írástanítási programok

1. Hangoztató – elemző – összetevő módszer szóképes előprogrammal - Kidolgozója: Romankovics András, Romankovicsné Tóth Júlia. 1978-tól működik.
2. Globális-szintetikus program: Az olvasás-írástanítás a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelésben - Zsolnai-program. 1986-tól működik.
3. Intenzív-kombinált program (az integrált anyanyelvi nevelés program része - Létrehozói: Lovász Gabriella, Balogh Beatrix, Barkó Endre. 1978-tól működik.

A fenti programok jellemzői:

• nem alkalmaz előkészítést,
• betűcsoportokat tanít, nem bontja le aprólékosan az anyagot,
• nincs vizuális megerősítése a szótagolásnak.
4. Heurisztikus programozású olvasás- és írástanítási módszer - Kidolgozója: Tolnai Gyuláné. 1991-től működik.
5. Hangoztató – elemző – összetevő módszer, szótagolással - Kidolgozója: Esztergályosné Földesi Katalin. 1993-tól működik.
6. Diszlexiát megelőző olvasástanítási módszer - Kidolgozója: Meixner Ildikó. 1995-től működik.
7. Hangoztató – elemző – összetevő módszer hathetes előkészítő szakasszal és szótagolással - Kidolgozói: Adamikné J. A., Gósy Mária, Lénárd András. 1996-tól működik.
8. Hangoztató – elemző – összetevő módszer szótagolással - Kidolgozója: Báder Ilona. 1998-tól működik.

A fenti programok jellemzői:

• nagy hangsúlyt fektetnek az előkészítésre,
• a hangtanítás az elsődleges,
• mindegyik szótagoltat.

1.   Az olvasás-írás tanításának előkészítése

A jó olvasástanítási módszerhez hozzátartozik az előkészítés, mely a részképességek kialakítását és állandó gyakorlását jelenti. Nem szabad sajnálni az erre fordított időt, mivel később sokszorosan megtérül.

Az előkészítés során párhuzamosan kell kialakítani az olvasási és az írási részképességeket.

A részképességeknek két csoportja van:

1. Általános részképességek:
   • a beszéd általános fejlettsége,
   • az emlékezet,
   • a logikus gondolkodás,
   • a figyelem,
   • a tempó, a ritmusérzék,
   • az érzelemvilág és a képzelet fejlettsége.
2. Speciális részképességek:
   • a kommunikációs magatartás kialakítása,
   • a nyelvi tudatosság,
   • a szótagolás,
   • a vizuális kommunikáció szokásainak az ismerete,
   • a metakognitív készségek kialakítása: önellenőrzés.

1. 1  Egy sajátos előkészítés: pálcikás módszer

A pálcikás módszer jellemzői

• Az első félév tantervi anyagának a feldolgozásához használják.
• Vonalelemekből építkező, kreatív betűtanítás.
• Manipulációs tevékenységeken alapuló betűismertető eljárás.
• Az analitikus-szintetikus módszer kisméretű megváltoztatása.
• Nagybetűkkel kezdik a betűtanítást, ezeket rakják ki pálcikákból.

Az első félév tankönyvei:

1. Mádai Istvánné – Kertész Sándor: Olvasni tanulok
2. Olvasókönyv, általános iskola 1. osztály
3. Tudok már olvasni: Olvasás munkafüzet, általános iskola 1. osztály
4. Írás munkafüzet, általános iskola 1. osztály
5. Útmutató: Vonalelemekből építkező kreatív betűtanítási eljárás (Olvasástanítás pálcikás módszerrel)

A pálcikás betűkirakó előnyei:

• érdekes tevékenység, mert a gyerekek olyan szavakat is kirakhatnak, melyek nincsenek benne, a könyvben,
• az előkészítő szakasz megnyúlik, s így a lassabban fejlődő gyermekek felzárkózhatnak, mivel betűket raknak ki – nem szóképeket kell emlékezetükbe rögzíteniük – biztosabban fejleszthető a fonetikus hallás,
• biztosabban fejleszthető a hang-betű megfeleltetés,
• ez a tevékenység végső soron az összeolvasást könnyíti meg,
• a nagybetűk mellett a kisbetűk is szerepelnek,
• az írástanítás szempontjából is előnyösebb, ha hosszabb az előkészítő szakasz. A program kezdetben csak az egyes vonalakból álló nagybetűket tanítja meg.

A második félévben bármelyik programmal lehet a tanítást folytatni.

• 1 – 18. tanítási napon ismerkedés a nyomtatott nagybetűkkel és az írott betűelemekkel.
• 19 – 40. tanítási napon gyakorolják a betűelemek kötését.

A nyomtatott nagybetűk sorrendjét az alapszók határozzák meg, melyekből kiemelik a betűt. 
 

Az első 40 nap tematikája

A tanítás lépései

1. A tanítandó betűhöz, szóhoz kapcsolódó beszélgetés elindítása. A beszélgetésből a tanítandó hangot, betűt tartalmazó mondat kiemelése. Ebben a mondatban benne vannak a tanítandó alapszavak.
2. A tanító nagy alakban lerajzolja a táblára az alapszó által jelölt tárgyak.
3. A tanulók ugyanazt lerajzolják egyenként az üres téglalapba.
4. Kiejtik, hangoztatják a képeken látottakat közösen, egyenként (fonémaejtés, fonémahallás fejlesztése).
5. Az ábrák nevének kirakása pálcikákkal: a tanító a táblánál a mágneses pálcikákkal, a tanulók kis pálcikáikkal az asztalon.
6. A tanulók vázolgatják, rajzolgatják a vonalelemeket, majd felépítik a szót írásban is.
7. Ha van a szóban ismeretlen betű, koronggal helyettesítik, majd jelöltetik a megismert új betűkkel.
8. A betűelemek alakításának és kapcsolásának ismertetése. Gyakorlását értelemszerűen az órának abba a részébe kell betervezni, ahol ténykedés van. 

Előkészítő programok és szerkezeti felépítések a nem szótagolós olvasástanítási módszerekben (Az 1978-as tanterv az előkészítésre 18 órát írt elő, ez két hetet jelent.)

1. 2  A Romankovics - féle hangoztató - elemző-összetevő  módszer

A programban sajátos előkészítést találunk.

Egyik része a szóképes előprogram, melynek célja a motiválás, az olvasni tudás élményének a nyújtása.

Az előkészítés másik részét a hanganalízis alkotja, mely néhány lecke után kezdődik.

A szó eleji hangokat figyelteti meg, a mássalhangzókat hangutánzással segítik, a magánhangzókat az ajkak állásának a megfigyeltetésével. A szóalak felbontása az Írni tanulok c. munkafüzetben kap helyet. Vannak még gyakorlatok a megkülönböztető képesség, a beszéd és az írás fejlesztésére.

Az előkészítő szakaszban 39 szót olvastat globálisan, tárgyképek segítségével, s ezzel párhuzamosan bontási és hangfelismerési gyakorlatokat végeztet. A későbbiekben a már ismert 39 szóból választják le a tanítandó új hangot és nyomtatott nagybetűt. A néma olvasás áll a fejlesztés középpontjában, a megértést feladatokkal ellenőrzik. Nem mellőzik azonban a hangos olvasást sem.

Taneszközei:

• Olvasni tanulok
• Írni tanulok
• Olvasókönyv
• Feladatlapok az olvasókönyvhöz

Az olvasmányok témakörei:

• állatmesék,
• tél,
• gyermekvilág,
• tavasz,
• család,
• iskola,
• évszakok.

Három lényeges szakasza van az olvasás-írás megtanulásának:

1.  Az előkészítető időszak, amelynek funkciója:

• a nyelvi élmények és tapasztalatok gyűjtése,
• a gyermekek élő beszédének fejlesztése
• a hangok felismertetése és tiszta hangoztatása, a hangok képzési helyének tudatosításával.

Az előkészítés szóképes előprogram, vagyis a szerzők a klasszikus előkészítést lecserélték, és a globális előprogrammal helyettesítették. Eljárásukat azzal indokolják, hogy ily módon igyekeznek felébreszteni a gyermekben az olvasási vágyat.

Másik érvük történeti jellegű: a gyermek egyedfejlődése során a globális felismerési képesség megelőzi az alaktagoló képességet. A szóképtanulással csaknem párhuzamosan elkezdik a hanganalízist is: szavak elején választják le a hangokat.

2.  A betűk megtanulása

A hang és képe közötti tartós kapcsolat kialakítása az időszak legfontosabb feladata. A biztos felismerés és a betűk összeolvasása a gyakorlás célja, mert a betű gyors, készségszintű felismerése az olvasás egyik alapfeltétele.

A betűtanulási időt lerövidítik. Csoportokra osztják a betűket. A betűtanításnál figyelembe veszik a homogén gátlást, a szóalkotás mielőbbi lehetőségét.

3.  Az olvasási készség fejlesztése rövid szövegekkel.

    Célja:

• a technikai szint tökéletesítése,
• az értő, néma olvasás, a szövegértés elemi készségeinek kialakítása.

A szövegértő gyakorlás változatos, jól fejleszti az összes szövegértő készséget.

Három szinten adják a feladatokat:

• eleinte cselekvésbe ágyazott manipulációs feladatokat adnak (ezt szolgálják a betűkártyák, képes lottók, szótagkártyák, szóképkártyák),
• majd képek segítségével megoldható feladatok következnek,
• végezetül az elvont gondolkodással és az olvasással megoldható feladatok.

A program jellemzői:

1. A tanév első felében egyszerre, párhuzamosan tanítják az olvasást és az írást (nyomtatott és az írott kisbetűket).
2. Betűtanítása: az egymáshoz hasonló betűket egymástól  távol tanítja.
3. Elhagyják a szótagolós tanítást, nincsenek szótagolt szövegek.
4. Nem mellőzik a hangos olvasást, csak fontosabbnak tartják  a néma olvasást a tanítási gyakorlatban.
5. Lényeges újítás a tankönyvcsaládban a fokozatosan felépített feladatrendszer, a sok, önálló munkáltatásra alkalmas feladattípus megjelenítése.

1. 3. Zsolnai - féle „Nyelvi-irodalmi kommunikáció globális-szintetikus program”

Hosszabb a szóképtanulás ideje, s a program késlelteti, azaz a második félévben kezdi el az írás tanítását.

1. A hanganalízist a 87 szókép tanítása után kezdődik el.

Itt nincsen előkészítés, az írás előkészítése viszont hosszabb, alaposabb.

2. Egy globális előszakasz után kezdik meg a betűk tanítását.
3. Betű-felismerési minta: vesznek egy tárgyképet és egy szót, s a szóban megmutatják és megnevezi a szóban forgó betűt. A program gyorsolvasási gyakorlatokat és szemmozgás-tréninget alkalmaz.
4. Előbb némán olvastat, s csak utána hangosan.

Zsolnais tankönyvek:

• Szó és betű
• Csillagjáró fehér Ráró
• Írás munkafüzet
• Vázoló lapok

Választható alternatívaként az anyanyelv és az irodalom kommunikációs szempontú közvetítésére vállalkozik. 
 

Az olvasástanítás stratégiájában együtt alkalmazzák a globális és az analitikus-szintetikus módszert.

• A globális program 90 szót és 6 toldalékot tartalmaz 17 csoportban. A tanítás tárgykép és szókép egyeztetésével folyik.
• A kilencedik napon lépnek be a betűk, s innen kezdve már a szóalakok elemzése, majd szószerkezetek olvastatása folyik.
• Az egyes gyerekek sajátos tanulási tempójához igazodóan a módszerek előnyeit érvényesítik.

A „Szó és betű” című könyv:

• első részében globális (Éva és Feri olvasni tanul),
• második részében analitikus-szintetikus (Betűről betűre) eljárási mód feladatsorai szerepelnek.

Az olvasástanítás két szakaszban történik.

Első szakasz:

• Megismertetik a teljes betűkészletet.
• Elsajátítják a betűösszevonás algoritmusát

Második szakasz:

• Hosszabb időt szán az olvasási képesség fejlesztésére, mely adott esetben a nyolcadik év végéig tartja megvalósíthatónak.
• A program a néma-értő olvasásra, a gyorsolvasásra, a könyv és a könyvtárhasználat képességére helyezi a hangsúlyt.
• Kiemelt jelentőséget tulajdonít a kommunikációs szempontú felolvasás tanításának, és a helyes ejtésnek.

A kommunikációs elvű olvasás lényege

A programban részletesen ki van dolgozva, hogyan kell felolvasni az egyes prózai típusokat, Így az olvasásra kijelölt szövegek lehetnek: újsághírek, rádióműsorok, ismertető szövegek, versek, állatmesék.

A program egyedi vonásai

• olvasási képesség megalapozása:
• néma-értő olvasás,
• gyorsolvasás,
• felkészülés nélküli (blattoló) hangos olvasás,
• felolvasni tudás.
  • gyorsolvasás fejlesztése: a perifériás látást, a fixáció-szélességet, a látószögnövelést, a jelfelismerést, a hibakeresést célzó gyakorlatokkal.

Írástanítás módszerei

A betűtanítás lépései ún. betűtanulási modell szerint történnek, melynek felnagyított formában a tanterem falán függenek. A lépések:

• a betűtanítási modell olvastatása,
• a betűfelismerés gyakorlása,
• összevonás rendezett szóhalmazon,
• néma és hangos olvasás,
• elől egy tárgykép és egy szókép van, ezt a tanító elolvassa, majd elolvastatja a gyermekkel,
• a tanító megnevezi, elolvassa a nyomtatott kisbetűt,
• majd megnevezteti és elolvastatja a gyerekekkel.

Az írás megtanítása párhuzamos a betűolvasás tanulásával.

Segédletek: a Vázoló lapok, Írás munkafüzet, Feladatgyűjtemény.

Az Írás munkafüzet nemcsak a betűk alakítására, hanem az írásgyakorlás változatos módjaira is szolgál.

Sajátossága, hogy megengedi a kéz felemelését a betűalakításkor, nem alkalmazza az áthúzásos vonalvezetést.

1. 4  Lovász - féle intenzív-kombinált program

Három hetes előkészítés van, melyet a szerző tájékozódási szakasznak nevez. Ekkor történik:

• a képes betűismertetés, valamint,
• a betűelemek tanítása. A betűelemeket négyzethálóban helyeztetik el, majd nagyobb méretű vonalközben, végül a szokásos vonalközben.

A hanganalízist ez a program is késlelteti.

A módszer sajátosságai

• Azonnal, minden előkészítés nélkül tanítja a hang-betű kapcsolatokat, képekkel rögzítve.  
• Egyszerre tanít meg hat betűt.   
• A betűfelismerés és betűszintézis munkáját semmiféle hangismertető, hangösszevonó gyakorlat nem előzi meg.
• A megfigyelési időszakot elhagyja, azonnal olvastat.
• Az olvastatva író megoldás során szinte párhuzamosan tanítja az írást és az olvasást.
• Két hét alatt minden betűt ismertet, ekkor vonalelemeket irat.
• A következő szakaszban a nyomtatott betűk olvasásgyakorlását és a betűcsoportos írást párhuzamosan végzi.
• Az első, gyors áttekintés után lassabban gyakoroltatja hang-betű kapcsolatát és az összeolvasást.
• A néma olvasásra helyezi a hangsúlyt.

Tankönyvei:

• Betűvásár
• Gyermekvilág

A Betűvásár a módszer első egysége, az olvasás-írás tanulásának kezdő szakaszát tartalmazza, a kis- és nagybetűk ismeretéhez nyújt segítséget.

Az olvasás megtanulását három szakaszra bontja a módszer:

Első, tájékozódási szakasz

Képekkel tanít meg minden egyjegyű betűt. A hasonló formájú és hasonló hangzású betűket egymástól távol tanítja. Ebben az időszakban írás-előkészítő feladatok vannak.

Második, jártassági szakasz

Itt újra tanítja a betűket. Ezzel mélyül a betűismeret és kiegészül a kettős betűkkel. Ekkor kezdődik a betű-összeolvasás. Az olvasással együtt az írott betűalakkal is megismerkednek a gyerekek a vonalvezetési hasonlóság szerinti csoportokban.

Harmadik, olvasástanítási szakasz

Az olvasás tanítása, gyakorlása mondat és önálló szövegolvasással, és az ezekhez kapcsolódó feladatmegoldással történik.

A Gyermekvilág című tankönyv a program második részében, a betűk megtanulása utáni gyakorló időszakra készült.

A könyv bal oldali lapján mindig az olvasmány, jobb oldali lapokon pedig a feladatsorok találhatók.

A szemelvények és hozzájuk kapcsolódó feladatok a beszéd, beszédértés, írás, olvasás és a nyelvtan-helyesírás gyakorlására együtt alkalmazhatók.

A szintézis és az analízis során mindig különbséget tesz a hang és a betű között.

A második félévben tanítja a szóelválasztás eseteit.

2.  A nyelvi tudatosság fejlesztése

A nyelvi tudatosság megléte előfeltétele az olvasásnak. Az olvasni kezdő gyereknek kell, hogy legyen némi fogalma a nyelv szerkezetéről: a mondatokról, a szavakról, a szótagokról és a hangokról. Ez a kezdet valóban nehéz, de nehézsége miatt nem szabad lemondani róla.

A nyelvi tudatosság fejlesztése során két ellentétes műveletet kell gyakorolni:

• az analízist, vagyis a felbontást a szöveg, szótag, szó, hang sorrendben,
• a szintézist, vagyis az összerakást hang, szó, szótag, szöveg sorrendben.

Mindkét művelet szükséges mind az olvasáshoz, mind az íráshoz, de az olvasás alapvetően szintetikus, az írás pedig analitikus tevékenység.

A probléma a következő:

Az analízis és a szintézis nehéz a gyerekeknek. Különösképpen nehezek a hangokkal való műveletek, mert a hang formális jelenség, nincs jelentése. A hangtanítás az előkészítés legnehezebb feladata. 

Az előkészítő időszak a legfontosabb feladata ezért a hangok leválasztása, melyet legegyszerűbben hangutánzás segítségével lehet megvalósítani. Miután ez már jól megy, akkor lehet csak hozzálátni az analitikus-szintetikus munkához.

Láttuk, hogy az előző fejezetben ismertetett programokban eltűnt a nyelvi tudatosságot figyelembe vevő előkészítő szakasz. Ugyan van némi előkészítés az óvodában a hangok felismerésére (pl. „Mit visz a kishajó” játék), de ez kevés, esetleges.

Nagyon lényeges és elengedhetetlen:

• a hangok sorrendjének megállapítása a szóban-szóalakban,
• majd pedig az egyes hangok helyzetének a gyakorlása. 

Az óvodáskorú gyermek tanulás nélkül is tud szótagolva beszélni. Ezt a képességét, ha nem vigyázunk rá, elveszítheti.

A fent elemzett olvasástanítási módszerek nem támaszkodnak a szótagolásra, csak az első év végén, az elválasztás tanításakor veszik elő, s ekkor a gyerekeknek üggyel-bajjal kell újratanulniuk. A szótagolásra pedig nagy szükség van.

A hangok felismertetésével, analízisével-szintézisével és a szótagolással Vekerdi Iréne programja foglalkozik. Ez a program eredetileg az óvodai korosztályra van kidolgozva, de az iskolai előkészítői időszakban is lehet alkalmazni. Különösképpen azoknál a programoknál ajánlatos, melyek nem fektetnek hangsúlyt a hangok felismertetésére.

Ezt a módszert óvónői munkám során ismertem meg, s alkalmaztam a napi anyanyelvi, játékos képességfejlesztés keretében. Minden tanítónak kipróbálásra ajánlom. (1/1. mell.)

3.   Szótagolós olvasástanítási módszerek

A szóképes olvasástanítási technikán felcseperedett korosztályok sokszor olvasási problémákkal küszködnek. E módszerből való kiábrándultsággal párhuzamosan nőtt a hagyományos szótagoló olvasástanítás iránti igény. A hagyományos szótagoló olvasástanítás gyengeségeit kiküszöbölve, igyekeztek a kiadók egyre korszerűbb tankönyvcsaládokat megjelentetni.

A következőkben ezeket szeretném ismertetni megjelenésük sorrendjében:

1.  Ábécéskönyv: heurisztikus programozású olvasás- és írástanítás  (Tolnai Gyuláné, NEMZETI Kiadó, 1991.)

2.  Az én ábécém: hangoztató - elemző-összetevő módszer  (Esztergályosné Földesi Katalin, Apáczai Kiadó, 1993.)

3. ÁBC-ház: Ábécéskönyv: elemző-összetevő olvasás- és írástanítás (Hámorszki Zsuzsanna, MOZAIK Kiadó, 1995.)

4.  Játékház: diszlexiát megelőző olvasástanítási módszer  (Meixner Ildikó, Nemzeti Kiadó, 1995.)

5.  A mesék csodái – Törpés ábécé: hangoztató – elemző-összetevő módszer (Adamikné dr. Jászó Anna - dr. Gósi Mária - Lénárd András, Dinasztia Kiadó,1996.)

6.  Ábécés olvasókönyv: hangoztató-elemző-összetevő módszer  (Báder Ilona Nemzeti Kiadó, 1998.) 
 

Miért tartják fontosnak a szakemberek a szótagolós olvasástanítást?

1. Vekerdi Iréne a szótagolás fontosságát a következő érvekkel támasztja alá:

A pszcholingvisztikai kutatások szerint a szótag a beszéd és a beszédértés szervezője.

A szótag igen fontos, ritmikai egység. A magyar nyelvre a tiszta szótagejtés a jellemző. 
 
 

A szótag létét és terjedelmét a konvenció szabályozza. A szótag a helyesírási konvencióhoz igazodik. Nemcsak az elválasztáshoz szükséges tehát az elválasztás, hanem a helyesírás tanításának nélkülözhetetlen és kezdetben egyetlen lehetséges eszköze.

A gyermek korán és ösztönösen jól szótagol. Nyelvi tudatosságának fejlődésében a szótag elkülönítése az első lépés. Erre a készségre állandóan, később is nagy szüksége van, ezért meg kell őrizni a megfelelő olvasástanítási módszer segítségével.

   A szótag a szónál kisebb, de a hangnál nagyobb egység. A gyermek könnyebben áttekinti, mint az egész szóalakot. A kezdeti olvasástanításban technikai okból kell bontani a szóalakot. A felbontás segítség a szóalak dekódolásában. A szótagolás figyelmes munkára szoktat: gondosabban megnézi a gyerek a szóalakot mielőtt elolvasná.

2. Csabai Katalin a Fejlesztő Pedagógia 1999-es különszámában írt „Az áldiszlexia mint korunk járványveszélye” című tanulmányában az olvasástanítás gyorsított tempójának következményeiről. Részletesen elemezte ennek okait, melyek a következők:
   • Szociális tényezők hatása gyermekekre: a szülői háttér meghatározottsága. a szegényes családi anyanyelvi környezetben lehetőség az aktív szókincs gyakorlására.
   • A korai beiskolázás: egy-egy részfunkció természetes biológiai érésének eltolódása miatt nincs szinkronban az iskolai követelményrendszerrel.
   • Az olvasókönyvek kiválasztásának meghatározó jellege:
   • A globális módszer gyorsított olvasástanítási tempója káros lehet.
   • A szóképes módszer nem illeszkedik a magyar nyelv sajátosságaihoz.
   • Az egyszerre több, új (5-6) betűt tanító ismeretet nehezen tudják feldolgozni a gyerekek.

„A mai kor gyermeke azért újra vívja meg mindennapi harcát a betűkkel, mert az olvasókönyvek nagy része nem a szótagoló tempójú olvasást követi, holott a ritmus – így a szóritmus feldolgozása is – szinte velünk született képesség. Jó lenne erre építeni!”

„Ismert az a tény, hogy anyanyelvünket hallás útján, szinte születésünk pillanatától, 5-6 éves korunkig tanuljuk. Beszédünk eközben állandó fejlődésen megy keresztül. Ezzel szemben, a hangoknak az átkódolt változatára, a betűk ismeretének feldolgozására – aminél egy magasabb idegrendszerei tevékenységre van szükség – 2-3 hónap áll a 6-7 éves kisgyermek rendelkezésére. A gyorsított tempójú olvasástanítással ugyanolyan képtelenségre ítéljük az elsőst, mintha nekünk felnőtteknek, 3 hónap alatt kéne megtanulnunk egy idegen nyelven beszélni, olvasni, írni. Erre az emberi agy képtelen!” 
 

3. 1 Tolnai Gyuláné: Ábécéskönyv: heurisztikus programozású olvasás- és írástanítási módszer

Ezt a módszert programfalas módszerként is szokták emlegetni. A heurisztikus jelző a tanulás során, a gyerekekben a felismeréskor keletkező örömre utal, ami a tanuláshoz való pozitív hozzáállást biztosítja.

Tankönyvek a programhoz:

• Ábécéskönyv
• Olvasókönyv
• Írás munkafüzet I. és II.
• Feladatgyűjtemény

Taneszközök elemzése

Az Ábécés olvasókönyvnek nincs előkészítő szakasza, azonnal a betűtanítással indul.

A magyar nyelv ritmusát meghatározó magánhangzókkal kezdi a tanítást. A tanulás egész folyamatát végigkíséri a csak magánhangzókat kiejtő beszéd.

Az olvasás és az írás játékos mozgással kísért gyakorlása és rögzítése alapvető jellegzetessége a módszernek.

Az olvasástanítás valamennyi mozzanata a:

• betűismertetés,
• hangoztatás,
• hangkapcsolás,
  • betűfelismerés,
  • szóalkotás,
• mondatalkotás a módszerhez készült programfalhoz kapcsolódik. A könyv a betűkapcsolás begyakorlását segíti.

Az Olvasókönyvben a gyakorláshoz változatos feladattípusokat találunk.

Olvasnak a gyerekek:

• betűzve,
• szótagolva,
• csak magánhangzók kiejtésével,
• szóképekben és folyamatosan.

Sokat olvasnak kórusban.

Az írás tanítása párhuzamosan történik az olvasástanulással.

Az Írás munkafüzet I. a betűformák megtanítását és gyakorlását segítő feladatokat tartalmazza. A tanulók álló írással tanulnak írni.

Az Írás munkafüzet II. használata lehetőséget ad a szavak és a mondatok írására. A változatos feladatsor, nagy hangsúlyt fektet a szép íráskép kialakítása. A gyakorló anyag a helyesírás fejlesztését is elősegíti.

A program további jellemzői:

A programban több mint százezer programlehetőség van. A módszer algoritmus rendszeren alapul, ezért alkalmas számítógépes feldolgozásra is.

A tankönyvben minden kép indító, kiemelő, és gyakorló szempontokat szolgál. Sajátosság, hogy a módszer kidolgozója 76 mondókát írt a hangösszeolvasáshoz. Szókincsfejlesztésben és emlékezetbe vésésébe látja a szerző ezek szerepét fontosnak.

Jelentősen eltér a program más módszerekhez hasonlítva a vizuális, auditív és a mozgási készségek fejlesztésében. A hangzás és a szó hangalakjára való elvonatkoztatás fontos mozzanat a módszerben.

Improvizatív dallamvonalas hangösszevonást ajánl a szerző. Ez azt jelenti, hogy a hangösszevonásokat el kell énekelni, ami játékos tréning a gyerekeknek.

A magánhangzók időtartamát mozgásokkal érzékelteti. Rendszeresen végeztet tréningeket, amelyeknek az a funkciója, hogy az agy jobb és bal oldalát foglalkoztatva a memóriát fejlessze. A magánhangzók kiejtését az íráshoz is nagyon fontos pattintásos mozgásgyakorlatok irányítják.

Az olvasástanítási módszer analitikus-szintetikus, mégpedig kiegyensúlyozott megoldás.

Az analitikus tevékenység: a szófelbontás – a programfal segítségével történik.

A szintetikus tevékenység: az összeolvasás – pedig az ábécéskönyvvel.

     A programfal segítségével számtalan kombináció alkotható.

A programozás

A programfal 3 részből áll:

• a könyvekben találhatóak a magánhangzók, rövid-hosszú párokban,
• a házakban vannak a mássalhangzók,
• a vonaton pedig a nagybetűk, mivel ezek – a vonaton utazó gyerekek nevének kezdőbetűi is egyben.

A kisbetűk mellett mindig látható:

az alapszó tárgyképe,

                  a számok 1-5-ig, 

                  a programok jelzései.

A nagybetűk fölött toldalékok vannak, így vonattal mondatalkotásokat is kehet végezni.

A programfalon háromféle program van:

• körprogram,
• négyzetprogram,
• háromszögprogram.

     Körprogram azt jelenti, hogy olyan szót kell keresni, amelyben az adott hang valahányadik helyen áll.

     Négyzetprogram azt jelenti, hogy olyan szavakat kell gyűjteni, melynek bizonyos hangja megegyezik az alapszó bizonyos hangjával.

     Háromszögprogram azt jelenti, hogy olyan szavakat kell keresni melyekben az adott hangból 2, 3 stb. van.

A programozáskor analizálni kell a szavakat:

• egyrészt sorba kell venni a hangokat, egymás után, ez a szekvenciális analízis,
• másrészt ki kell emelni egy hangot a többi közül, és meghatározni a helyzetét,
• ez a pozíciós analízis.

A programozásnak az az előnye, hogy nem kell hosszú utasításokat adni. A programokat a gyerekek könnyen megjegyzik, s később ők is készítenek programot a szavakhoz.

3. 2  Esztergályosné: Az én ábécém hangoztató – elemző - összetevő módszer

Az előkészítő időszak (kb. 3 hét) legfontosabb feladata: a kisgyermek bevezetése az iskolai életbe, a zökkenőmenetes, törésmenetes átmenet biztosítása az óvodából az iskolába. Ebben az időszakban a játékos hangoztató és hangösszevonási gyakorlatok során ismerkednek meg a gyerekek a hangokkal. Ekkor tanítja meg a hangok összevonását, lerakva ezzel az összeolvasás alapjait

Taneszközök:

• Az én ábécém
• Első olvasókönyvem
• Betűfaló
• Betűhívó képek
• Kisbetűs írólapok
• Kisbetűs gyakorló írásfüzet
• Szépen, helyesen! – írás munkafüzet
• Nagybetűs gyakorló füzetem

Az olvasás előkészítése: hangleválasztás, hangösszevonás, hanganalízis.

Olvasás: szótag, szó, szószerkezet, mondatok, nyelvtörők, mondókák, szöveg olvasása.

1.  Olvasókönyvek elemzése

Az én ábécém olvasókönyv a hangoztató – elemző - összetevő módszer alapján ismerteti meg a hangokat és a betűket.

A szintetikus-analitikus módszer segítségével szótagolva tanít olvasni. A gyermekek kezdetben a két-három hangból és betűből álló szótagokat sokkal könnyebben olvassa össze, mint a hosszabb szavakat, amelyeket sem látószögével. sem értelmével nem tud még könnyedén átlátni. Szótagolással alapozza meg a helyesírási készséget is. 
 

Az Első olvasókönyvem hat fejezetből áll.

1. ”Itt van a tél” még szótagolva csábítja a tanulókat az olvasásra.
2. „Meséről mesére” c. rész kedves állat- és embermeséken neveli a gyerekeket jóságra, munkára, szeretetre.
3. „A víg tavasz, virághintő” c. rész versekkel, Móra- és Gárdonyi-olvasmányokkal mutatja be az évszakokat.
4. „Barátaink: az állatok, fák, virágok” ismeretterjesztő olvasmányaiban gyakorolhatják a tanulók az olvasást.
5. A család bemutatása
6. „Koszorús nyár kalászölő” utolsó fejezet a vakációra készít  elő sok szép verssel, olvasmánnyal.     

A Betűfaló című első osztályos gyakorló olvasókönyv azoknak a tanulóknak az olvasását segíti, akiknek kevés az Első olvasókönyvem, és lassabban haladnak a betűvetés tudományában. A rövid mondókák, találós kérdések, közmondások, népmesék és rövidebb ismeretterjesztő szövegek számukra is jól szolgálják a folyamatos olvasás megtanulását. 
 

2.  Írásfüzetek elemzése

     Gyöngybetűk írás munkafüzet először a kisgyermekkel a finom, laza színezést, ceruzafogást tanítja meg a színes rajzok kiszínezésével. Majd módszeresen gyakoroltatja az írás- és betűelemeket, hogy szépen kialakíthassa a gyerekek finommozgását.

     A kis- és nagybetűs írólapok is az írás előkészítését, az  íráselemek, betűelemek, a kisbetűk és a nagybetűk vázolását segítik.

     Szépen, helyesen! -. írás munkafüzet először átismétli a kisbetűk írását, hogy elmélyítse és megerősítse a betűk vonalvezetését és kapcsolatát. A nagybetűket az azonos alakú vagy egymáshoz közel álló betűcsoportokban tanítja, hogy a tanulóknak könnyebb legyen leírni és megjegyezni. Alapozza a helyesírást is a szótagolásra és mondatalkotásra késztető gyakorlatokkal.

3. 3  Hernádiné: Ábécéskönyv – Mesék az ABC - házból: helyes ejtésre  alapozott elemző - összetevő módszer

Ez az olvasástanítási eljárás a szintetizáló módszer egyik változata. Épít a hagyományokra, de továbbfejleszti azokat.

A program alapvető módszere a helyes ejtésre alapozott elemző-összetevő olvasástanítás, amely a szintetizáló módszerek közé tartozik. Ez az eljárás a hangok helyes ejtését jóval előbb tanítja, mint a megfelelő betűjeleket.

Integrált tankönyvcsalád könyvei:

• Ábécés olvasókönyv
• Mesék az ABC-házból olvasókönyv
• Beszéd, olvasás, írás munkafüzet
• Írásfüzet
• Írás munkafüzet
• Olvasás munkafüzet

1. Az Ábécéskönyv felépítése

Alapozó időszak:

A tanulók ismereteinek, képességeinek megfigyelése: kéz és a szem koordinálási képességeit, valamint a kézügyességet mérik és fejlesztik.

Az olvasásához és íráshoz szükséges részképességek fejlesztésének megkezdése.

A magánhangzók és mássalhangzók helyes ejtésének tanítása, a hangok felismerése szavakban, magánhangzók összekapcsolása néhány mássalhangzóval.

  A hang és a betű kapcsolatának megteremtése:

magánhangzók betűjelének megismerése, íratása nyomtatott nagybetűvel.

Először a hangokat, majd a betűket tanítja, és ezekből szintetizálja a nagyobb nyelvi egységeket: a szótagokat, a szavakat, a mondatokat és a szöveget. Rásegítő módszerként megtanítja a szótagolást, de mindjárt megteremti az átmenetet a szavak, szószerkezetek folyamatos olvasására. Így a szótagoló olvasás nem akadályozza a szövegértő olvasást.

     Betűtanítás időszakában: először a nyomtatott nagybetűket (magánhangzókat), majd a nyomtatott kisbetűket tanítja.

2. Írás tanítása - késleltetett

Az írott betűket a nyomtatottakból vezeti le, és csak az olvasás megtanulása után ismerteti meg a tanulókkal.

Ezzel az olvasástanítási eljárással összekapcsolható:

• körformára épülő betűtípus,
• vagy az enyhén jobbra dőlő írás.

A betűk tanításának sorrendjét a beszédbeli gyakoriság, és a hasonlósági gátlás kialakításának megelőzése határozza meg.

3. 4. Meixner: Játékház - diszlexia megelőző módszer

„A diszlexia 8-9 éves gyermekeknél fellépő nem szellemi illetve érzékszervi károsodásból eredő olvasási zavar.”

A „diszlexia-gyanús” gyermek első jeleire már óvodában felfigyelhet az óvónő és a logopédus (jobb-bal iránytévesztés, helytelen fonémahallás-ejtés, megkésett beszédfejlődés). A diszlexia biztonsággal csak iskoláskorban ismerhető fel.

Ez a módszer elsősorban azoknak a gyerekeknek használható, akiknek

• beszédfejlődése zavart,
• a téri tájékozódása bizonytalan,
• formaérzékelésük gyenge, s így az olvasás-írás megtanulása nehézségbe ütközik.

A módszerhez tartozó tankönyvek:

• Játékház – Képes olvasókönyv
• Játékház – Feladatlapok I. és II.
• Játékház – Betűtanítás I. és II.

1.  Olvasókönyv

     A magánhangzókat szájtartással, a mássalhangzókat hangutánzással tanítja. A tankönyv betűtanítási sorrendjének elsődleges szempontja, hogy egymástól távol tanulják a gyerekek mind a kiejtésben hasonló, mind az írásképben hasonlókat, így kerülik el a betűk összetévesztését. Az új betűt minden helyzetben begyakorolják, játékosan, tapssal, képekkel egyeztetve. Szótagokat olvasnak, a szótípusok olvasása a szókép felismerését segíti majd.

A Feladatlapok szervesen kapcsolódnak az ábécéskönyvhöz. A feladatsorok egymásra épülnek, egymással párhuzamosan használhatók.

     Az I. számú lapok szétvághatók, a képek és a szókártyák rakosgatásával manipulatív úton is ügyesítenek.

     A II. számú füzetben találhatók a kiszínezhető, összekötő rajzos szótagoló feladatok, az írás tanítását előkészítő gyakorlatok.

2.  A Betűtanítás I. a késleltetett írástanításhoz készült.

     Először íráselemeket tanít. Ennek célja, hogy a gyerekek begyakorolják a ceruzafogást, a kéz  csúsztatását a papíron, a lendületes vonalvezetést. A vonalközök szélesek, s fokozatosan térnek át a szabványos méretű írásra.

Az írástanítás is figyelembe veszi a tévesztés lehetőségét, így a lassúbb ütemű munkában mód nyílik a stabil betűrögzítésre. A sorokban való tájékozódást segíti a gyerekek számára a ház szintjének megfelelő rendszerbe történő írása.

        A módszer nagy előnye, hogy a gyerekek képességéhez alakítható a betűtanítás ütemezése. Nem erőlteti a gyors haladást, biztos tudásra épít. A szótagolást fokozatosan elhagyják, a versek, olvasmányok válogatása a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe veszi.

3. 5 Adamikné – Gósy-Lénárd: A mesék csodái – hangoztató - elemző-összetevő módszer

Legfontosabb tevékenysége a nyelvi tudatosság fejlesztésének megkezdése.

Középpontjában a beszéd áll, erre alapoz a továbbiakban végig. A hathetes előkészítő időszak az olvasást és az írást alapozza meg. A folyamatos beszéd felbontása kisebb egységekre, mondatokra, szavakra, majd a szótagolás és a hanganalízis.

A hangoztató – elemző - összetevő módszer lényege:

• a hangoztatás elsődlegessége, valamint
• a szóból (szövegből) való kiindulás,
• az analízis, a hang/betűtanítás, majd visszatérés a szóhoz, szöveghez, a szintézis,
• végül a gyakorlás.

Tehát a tanításban mindig jelen van az értelmes szó és az értelem nélküli hang Egyszerre tanítja az értő olvasást és a pontos dekódolást

Taneszközei:

• A mesék csodái ábécés és olvasókönyv
• Írás-előkészítő – munkafüzet pausz-betéttel
• Varázsceruza I. – első írásfüzet (kisbetűk) I. félév
• Varázsceruza II. – második írásfüzet (nagybetűk) II. félév
• Vázoló- és íráskészség-fejlesztő füzet I.
• Vázoló-és íráskészség-fejlesztő füzet II.
• Törpemérce – anyanyelvi tesztelő diagnosztikus felmérések

1.  Az ábécéskönyv felépítése:

• Betűtanítás: előbb kisbetű, utána a nagybetű.
• A kisbetűs szakaszban szótagra bontás.
• Nagybetűs szakaszban az első három olvasmány szótagokra bontva, majd folyamatos olvasás.
• Motivációs rendszere a mesevilág, melynek főszereplői a törpék, innen az ábécékönyv népszerű elnevezése: törpés ábécé. A mesék biztosítják az átmenetet az óvodai világ és az iskola között, közel állnak a kisgyermekhez. A mesék hangulata kedves, humoros, derűs. Természetesen, a mesék kapcsán a mindennapi élet számos kérdését meg lehet beszélni a kisgyermekkel.

2.  Írástanítás

A párhuzamos írástanítás nagyon fontos az olvasástanítás szempontjából. Az írástanítás alapja a hanganalízis, ezt a program biztosítja. A hathetes előkészítés elegendő ahhoz, hogy a gyerekek az íráshoz szükséges alapmozgásokat elsajátítsák. Ebben segítségükre van az írás-előkészítő munkafüzet és az előírt írásfüzet.

A program jellemzői

• A program egyenként tanítja a betűket, minden betűtanító órát gyakorlóóra követ.
• A betűsorrend megállapításában figyelembe veszi a hazai beszédpercepciós kutatásokat.
• Ügyel a hosszúság fokozatos növelésére, valamint a szóstruktúra fokozatos nehezítésére.
• Eleinte nagy betűméretet ad, majd fokozatosan csökkenti.
• Szótagokra bontva mutatja be a szavakat a nagybetűs rész harmadik olvasmányáig.
• Mindig a hangtanítással kezd, ezt követi a hangnak megfelelő betű tanítása a klasszikus hangoztató – elemző - összetevő módszer szerint.
• Az ábécés- és olvasókönyv szereplői a törpék, anyaga a kisgyermekhez közel álló mesevilág.
• A könyvhöz írás-előkészítő és két előírt írásfüzet tartozik.
• Tanári kézikönyve megadja az előkészítő szakasz összes óravázlatát, dosszié rendszerű.

3. 6 Báder Ilona: Ábécés olvasókönyv: hangoztató–elemző-összetevő módszer

Az előkészítő időszakban, mely négy-hat hétig tart, mód nyílik a hívóképek segítségével:

• a szókincsfejlesztésre,
• a térirányok gyakorlására, /alatta, fölötte, mellette, közötte/,
• a sorszámnevek alkalmazására,
• a hangleválasztásra és hangösszevonásra,
• és az írás-előkészítésre.

Tankönyvek:

• Ábécés olvasókönyv
• Anyanyelvünk világa
• Írás munkafüzet

1. Az ábécéskönyv felépítése

• Betűtanítás: előbb a kisbetűk, utána a nagybetűk.
• A betűtanítás sorrendje megegyezik a mai, legelfogadottabb, Meixner-féle módszerrel.
• 3-4 magánhangzó után, rögtön a hosszan hangoztatható mássalhangzó következik, hogy szótagokat, illetve rövid, értelmes szavakat tudjanak összeolvasni a gyerekek.
• A kisbetűs szakaszban szótagra bontás, hangleválasztás hangfelismerés, hangösszevonás van.
• Csak a teljes ábécé hangjainak elsajátítása után tartalmaz a könyv folyamatos, tagolatlan szöveget.

Anyanyelvünk világa

*  A munkáltató tankönyv tág teret biztosít a differenciáláshoz:

Az anyanyelv könyv nemcsak a rajzoláshoz és színezéshez ad alkalmat, hanem

a már olvasni tudó tanulóknak nyújt olvasási lehetőséget a nagyméretű betűkkel írt szövegekkel.

*  A tankönyv tartalmi felépítése

• illemszabályok, magatartási szokások, metakommunikációs gyakorlatok,
• anyanyelvi játékok a tiszta hangoztatáshoz,
• nyelvtörők, mondókák,
• sok mese és bábjátékra alkalmas szöveg,
• nyelvtani ismeretek

.*  Nyelvtani ismeretek feldolgozása „Anyanyelvünk kincseivel”:

• éneklő mondatok: a kijelentő és a kérdő mondat megkülönböztetése, mondatdallam,
• a „j” és „ly” helyesírása,
• szótagolás és elválasztás szabályai,
• összefüggő mondatok írása,
• a munkáltató könyv végén helyesírási szójegyzék segíti a tudatosítást.

Írás munkafüzet

   A betűelemek elsajátítása során a nagyméretűtől halad a normál méretig. Minden lapon a figyelemfejlesztésre alkalmas feladat is található. Az írás irányának rögzítésére játékos feladatokat találhatunk, melyek a szem-kéz koordinációjának elsajátítására alkalmasak.

   A kézlazító gyakorlatok a finommotorika kialakítását és elsajátítását biztosítják. Itt is megtalálhatóak a térirányok mélyítésére alkalmas feladatok, melyeket a „szív” jelének bal irányú rögzítése segít. A vonalrendszerben való tájékozódást segíti a ház szintjének (pince, földszint, padlás) megfelelő rendszerbe történő írása.

   Két-három betű tanulása után a betűkapcsolásokat is a nagy alaktól indítja. Egyezteti, gyakoroltatja a nyomtatott betűt az írott párjával. Az ábécé kisbetűi után tanítja meg a nagybetűket, melynek sorrendje: rövid és hosszú nagybetűs magánhangzó, egyjegyű és kétjegyű mássalhangzó.

4. Megfigyelési szempontok az előkészítő időszakban

Gyakori és általános problémát jelent az iskolába érkező gyerekek heterogén összetétele. Mivel az óvoda már nem tölt ki iskolaérettségi személyiség-lapokat, ezért a tanítónő csak előkészítő időszakban tudja felmérni osztálya képességszintjét. Ennek megállapításához szeretnék adni olyan szempontokat, melynek kitöltésével, reális képet kaphatnak a tanítók kisiskolásukról.

• Nagymozgások
• Finommotorika
• Értelmi képességek
• Emlékezet
• Beszéd
• Szociális fejlettség

_______________________

           (a tanuló neve)

MEGFIGYELÉSI LAP

1.  NAGYMOZGÁSOK

1. 1 Mozgása:

összerendezett – rendezetlen ; folyamatos – szaggatott ; változó

pontos – pontatlan ; változó

biztos – bizonytalan ; változó

öröm kíséri – ö kényszerből végzett – szorongás kíséri

1. 2 Mozgástempója:

korának megfelelő ; gyors – lassú ; nagyon eltérő ; változó

1. 3 Mozgáskoordináció:

egyensúlyérzéke biztos – kicsit bizonytalan – nevelői segítséget igényel

mozgáskoordinációja biztos – bizonytalan – összerendezetlen

1. 4 Mozgásos téri tájékozódása:

jó – kielégítő – nem megfelelő – még kialakulatlan, bizonytalan

követi az utasított irányt – irányt téveszt ; képtelen a tájékozódásra

2.  FINOMMOZGÁSOK

2. 1 Kezessége:

jobbkezes – balkezes ; kétkezes ; nem alakult ki a dominancia

2. 2 Ceruzafogása:

biztos – bizonytalan – szabálytalan ; görcsös

2. 3 Betűelemek vázolása:

szép – csúnya ; szabályos – szabálytalan ; torz – rossz

2. 4.  Írás külleme, munkája:

szép, rendezett – elfogadható – maszatos - rendezetlen

2. 5.  Vonalvezetése:

határozott, lendületes – reszketős, határozatlan

3.  ÉRTELMI KÉPESSÉGEK

3. 1 Figyelem jellemzői:

kitartóan figyel – változóan figyel – nem figyel 

nem figyel, de felszólításra válaszol ; tartósan nem figyel

összpontosításra képes – rövid ideig képes ; szétszórt

3. 2  Az utasítást:

megérti, a feladatot teljesíti – megérti, kis segítséggel teljesíti – nem érti

3. 3 Kérdésre:

gyorsan reagál – segítséggel tud csak válaszolni – képtelen önálló  feladatvégzésre

3. 4 Munkatempója:

gyors – megfelelő – kicsit lassú – nagyon lassú

4.  EMLÉKEZETE

megbízható rövid távon – megbízható hosszabb távon ; megbízhatatlan

5.  BESZÉDE

5. 1 Artikulációja:

tiszta, érthető – rosszul artikulált ; beszédhibás:………………………………….

egyenletes tempójú – hadar – lassú ; dadog ; egyéb:……………………………..

5. 2 Kérdésekre.

szavakban válaszol – tőmondatokban válaszol – egész mondatokban válaszol

5. 3 Kommunikációja:

bátor, határozott – biztatásra beszél – visszahúzódó – nehezen nyilatkozik

5. 4 Képolvasása:

önállóan – segítséggel – segítséggel sem

összefüggéseket felismer – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel

alapos, minden részletre kiterjedő – lényeget felismerő – lényegtelen dolgokat mond el

5. 5  Szókincse:

gazdag, változatos – szegényes, hiányos

5. 6  Beszédritmusa:

folyamatos – akadozó ; gyors – lassú

6.  SZOCIÁLIS FEJLETTSÉGE

6. 1 Kapcsolatteremtés felnőttekkel:

kezdeményező – elfogadó – visszahúzódó – elutasító

6. 2 Társas Kapcsolatban:

kezdeményező – elfogadó – visszahúzódó – elutasító

6.3 Érzelmi élete:

kiegyensúlyozott – nyugtalan – erőszakos – változó hangulatú – zárkózott 
 

Nagyon fontosnak tarom, hogy a tanító ezeket a területeket jól ismerje, hiszen így, személyre szabott fejlesztő feladatokat tud tanítványainak adni. Így a fejlődést is önmagához tudja mérni.

Felhasznált irodalom

1. Az anyanyelvi nevelés módszerei /szerk. Kenya Rozália/ Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, 1995.
2. Romankovics András: Hogyan tanítsunk az ábécés olvasókönyvből? (Tanítói segédkönyv)
3. Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési programban. Bp., Tankönyvkiadó, 1991.
4. Dr. Lovász Gabriella: Útmutató a Betűvásár és a Gyermekvilág című tankönyvek használatához. Bp., 1993.
5. Tolnai Gyuláné: Heurisztikus programozású olvasás- és írástanítási módszer
6. A betűvetés alternatívái: Programok és tankönyvcsaládok az olvasás-írás tanulásához (dr. Csonka Csabáné, Mohácsi Ilona, Árokszállási Ildikó cikkei) Bibliográfia: Tankönyvek világa, Konsept Kiadó, 1995. I. évf. 1. szám.
7. Pedagógiai lexikon: III. kötet. Bp., Kereban K., 1997.
8. Adamikné dr. Jászó Anna – dr. Gósy Mária – Lénárd András: Tanmenetjavaslat óravázlatokkal a Mesék csodái című 1. osztályos ábécé és olvasókönyvhöz. Bp., Dinasztia K., 1995.
9. Báder Ilona: Tanmenetjavaslat a Játékház című tankönyvcsaládhoz. Bp., Nemzeti Tk., 1995.
10. Hernádiné: Tanítói kézikönyv az ÁBC-ház tankönyvcsalád használatához az általános iskola 1. osztályában tanítók számára. Szeged, MOZAIK Oktatási Stúdió, 1995.

Vissza | Fel | Tovább