Minden, amit a diszlexiáról tudnod kell

Kezdőlap
Diszlexia alapok
Diszlexia frissítő
Otthoni segítség
Iskolai segítség
Mozgásfejlesztés
Fejlesztés
Nyelvtanulás és diszlexia
Diszlexia felnőttkorban
Beszédhiba és diszlexia
Diszlexia és táplálkozás
Diszlexia szakirodalom
Diszlexia Fórum

"Győzzük le a diszlexiát!"

Ingyenes email-tanfolyam szülőknek

A tanfolyam alatt megismerkedhet a diszlexia okaival, megjelenési formáival, megtudhatja, hogyan segíthet gyermekének, hogyan fejlesztheti gyermeke képességeit otthon, és hogy ki segít Önnek diszlexia esetén. Megtudhatja, mire kell odafigyelnie, és hogy mit, és hogyan kell gyakorolnia gyermekével.  Gyermeke fejlesztéséhez nem "csak" információkat, hanem ingyenes feladatlapokat, társasjátékokat, szoftvereket is kap. Iratkozzon fel diszlexia tanfolyamunkra és ajándékba kapja

"A 10 legsürgősebb tennivaló,
ha gyermeke tanulási problémákkal küzd!"

című tanulmányunkat.
 

Név:

E-mail: 

Adatvédelem: Mi is utáljuk a kéretlen leveleket: adatait senkinek nem adjuk ki, és bármikor megszüntetheti ingyenes előfizetését.

 

 

A dadogás kezelésének újszerű megközelítése

Egy amerikai pszichiáter, dr. Gerald Maguire, aki maga is dadog, újfajta szempontból közelíti meg a népesség körülbelül egy százalékának életét megkeserítő jelenséget.

A dadogósok sokszor a legkülönbözőbb trükköket találják ki, hogy ne kelljen felelniük az iskolában vagy társaságban szerepelniük. A dadogás általában 2 és 6 éves kor között kezdődik, amikor a gyerek épp beszélni tanul. A gyerekek háromnegyede pár év alatt minden beavatkozás nélkül abbahagyja a dadogást, sokaknak a logopédus segít.

A dadogók azt vallják, hogy állapotuk szörnyű lelki terhet jelent számukra. Sokan nem kapják meg a kívánt állást, és sokan szenvednek kapcsolati problémáiktól is. Vannak, akinek segít a beszédterápia, és vannak olyanok is, akik egész életükben dadognak. Beszédhibás volt Winston Churchill és Marilyn Monroe is.

Pár évtizede még az volt az általános vélekedés, hogy a szülők felelősek a gyerek dadogásáért, mert negatívan reagálnak a gyerek szóismétléseire.

Egyre nagyobb azonban a szakemberek között az egyetértés abban, hogy a dadogás nem érzelmi probléma, hanem neurológiai betegség, amit természetesen súlyosbíthat a stressz. Számítógépes vizsgálatokkal, DNS-tesztekkel és más modern technikákkal a tudósok lassan fényt derítenek a dadogás sok, eddig ismeretlen aspektusára.

Kiderült az is, hogy a dadogók agyában túlzott mennyiségben van jelen a dopamin nevű neurotranszmitter. Az is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy legalábbis részben örökletes betegségről van szó. Erre olyan családok kromoszóma-vizsgálatával sikerült rájönni, ahol például 106 felnőttből 48-an dadogtak.

Mivel a dadogás oka sem ismert teljesen, nem egyértelmű a kezelése sem. Eddig a logopédián kívül egy beszédjavító eszközzel is próbáltak segíteni. A Speecheasy nevű szerkezet a hallókészülékhez hasonlít, a beszélőétől kicsit eltérő hangmagasságban visszatáplálja a hangját a fülbe, erősítve ezzel az ún. kórus-hatást. Megfigyelték ugyanis, hogy kórusban énekelve vagy beszélve a dadogók jobban beszélnek.

Dr. Maguire gyógyszereket akart kipróbálni, mégpedig két szkizofrénia elleni szert, azonban a gyógyszergyárak nem végeztek nagyobb szabású kísérleteket. Ennek oka az lehet, hogy számos bírálat érte a gyógyszergyárakat, amiért olyan rendellenességeket, mint a szorongás vagy a figyelem hiánya, betegségnek nyilvánítottak a gyógyszereladás reményében. Dr. Maguire szerint a dadogás nem tartozik ide, valóban neurológiai betegségről van szó. Legújabban egy eleinte pánikbetegség és szorongás ellen alkalmazott gyógyszerrel kísérleteznek dadogás ellen.

The New York Times

 

 

Az oldalt szerkeszti: Kazal Kolos
Email: iroda@varazsbetu.hu