Magyarország 9 más uniós országgal
együtt kezdett bele a NeuroDys elnevezésű kutatásba.
A project célja, hogy kiderüljön, pontosan milyen
biológiai okai vannak az írási és olvasási zavar
kialakulásának, és miként lehet korán felismerni és
fejleszteni ezt a részképesség-zavart.
Hazánkban minden 10. gyermeket érint
a diszlexia. Sieglerné Bujdos Évát, a Diszlexiás
gyermekekért egyesület vezetője az InfoRádióban azt
mondta: európai adatok szerint az idén iskolába
került 97 ezer gyerek közül több mint 9 ezer
veszélyeztetett. Hogy mikor jön elő náluk a
diszlexia, az a körülményektől függ.
A diszlexia kialakulásának okáról
keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy örökletes
tényezők is szerepet játszanak. Leginkább fiúágon
adódik tovább a hajlam - mondta a logopédus.
Magyarországon egy gyermekről
általában csak az iskolában derül ki, hogy
diszlexiás, vagy veszélyeztetett. Pedig ennek nem
csak az olvasáskor nyilvánulnak meg a tünetei.
Sieglerné Bujdos Éva szerint, ha a védőnő odafigyel
a gyermekre, akkor a jeleket korán észreveheti. A
logopédus hangsúlyozta: a diszlexiás diákok nagyon
nagy hátránnyal indulnak az iskolában. Ha korábban
felfedeznék a zavart, akkor sokkal könnyebben
kiküszöbölhető volna.
Bujdos Éva úgy véli: az olvasás
tanításának módserei sem megfelelőek, mivel azok nem
alkalmazkodnak a beszéd fonetikai szabályaihoz. A
diszlexiás gyerekeknél az olvasási zavar teljes
mértékben helyrehozható, azonban a helyesírással
mindig lesznek problémáik.
A NeuroDys kutatás keretében a MTA
Pszichológia Intézetében több éven át követik nyomon
a diszlexiás és nem diszlexiás gyermekek
agyfejlődését, hangokra, betűkre adott agyi
válaszainak változását. A magyarországi legkorábbi
eredmény egy standardizált diszlexia-teszt lesz,
amellyel le tudják majd mérni a kicsik azon
készségeit, amelyek az olvasás és az írás alapjául
szolgálnak később.
InfoRádió