|
|
Mondókával, ringatóval az olvasáskészségért
A nyelvi vagy fonológiai tudatosság az olvasás-írás tanulás
alapfeltétele, mivel fonéma alapú írásjelet kell párosítani annak hangi
változatával. Ilyen szempontból az angol nehéz nyelv, hiszen másként
írják, mint ahogy ejtik az angol kifejezéseket. Angol nyelvterületen sok
a diszlexiás, és brit orvos: W. Pringle Morgan ismertette először e
fogyatékosság ismérveit, még 1896-ban.
A modern képalkotó eljárásokkal nem csak az mutatható ki,
miben más, deficites a diszlexiás gyerekek agya, hanem az is, miképpen
próbálják kompenzálni a hiányt. Ezt a folyamatot követték nyomon
amerikai munkacsoportok. (Berninger, Shaywitz funkcionális mágneses
rezonancia készülékkel.) Olvasás közben a bal agyfélteke hátsó területei
visszafogottan működnek, míg az elülső rész erőteljesebb munkára
kényszerül.
Az említett vizsgálatok megerősítették a kutatási
eredményeket, melyek szerint a magasabb nyelvi műveletekre (feldolgozás,
megértés, összekapcsolás) szakosodott hátsó régiók nem tudják ellátni
feladatukat. Ezért nem képes a diszlexiás gyerek a látott betűhöz, szóhoz
kiválasztani a megfelelő hangalakot. Így más úton, a kiejtés, az
artikuláció mozgási mintázata alapján próbál hozzáférni a jelentéshez.
Ettől az erőfeszítéstől dolgozik a normálisnál keményebben a
homloklebeny beszédmozgatással foglalkozó része, magyarázza Csépe
Valéria, az MTA Pszichológiai Kutató Intézetének csoportvezetője.
Az utóbbi öt évben ismertté vált 3-4 (a szám még
vitatott) kromoszóma, amelyeken bizonyos génszegmenseltérések
előfordulnak halmozottan diszlexiás családokban (az ilyen halmozódás
okait is kutatták). Egyelőre nem mutatható ki egzakt módon, hogyan
determinálják öröklődési tényezők az agyi fejlődést. Az ellenben
bizonyos, hogy olvasási zavarok diagnosztizálásánál számításba kell
venni a prenatalis (születés előtti) és utáni történéseket, s a
környezeti hatásokat is, összegezi a kutatási és a tapasztalati
eredményeket a pszichológus.
A diszlexia kezelésében a minél korábbi felismerésre
helyezik a súlyt a pszichológusok és a gyógypedagógusok. Erre a Newsweek
szerint nagyobb lehetőség lesz a jövőben.
Victoria és Dennis Molfese (Louisville-i Egyetem)
csecsemők agyi elektromos hullámait tanulmányozták. Majd az eredményt
összehasonlították a 8 éves gyerekek olvasási képességeivel.
A kutatók észrevették: azok a diákok, akik nehezen
boldogultak az írott szöveggel, már csecsemőkorukban is lassabban
reagáltak a hallott szóelemekre. A lassú reakció várható pedagógiai
nehézségeket jelzett, mert az eltérő hangi ingerek gyors és egyértelmű
feldolgozásával képes az ember hozzáférni a szavak jelentéséhez. E
képesség csecsemőkorban felfedezett fogyatékossága, lassúsága tehát
elővetíti, hogy e hanghatásra nehezen reagáló kisgyerekek olvasni sem
egykönnyen tanulnak meg.
A korán felfedezett agyi eltérések ismeretében
kialakított tréningekkel megelőzhető a későbbi olvasási zavar, mivel az
egyesztendős csecsemőnek még igen rugalmas az idegrendszere.
A baj az, hogy még csak 4-5 éves korú gyerekek
felfogóképességének javítására dolgoztak ki eredményes fonológiai
tréningmódszereket a pszichológusok. Ilyen gyakorlatokkal eredményesen
javítják a kisgyermekek beszédhang-eltéréseit, továbbá a nyelvi ritmusa
iránti érzékenységüket. Ősi mondókák, bölcsődalok, a mozgással
összekötött versikék tehetnek jó szolgálatot, jegyzi meg szakemberünk.
Csak szótagolva
Egy magyar
felmérés szerint a diszlexiás gyerekek 70-80 százalékára jellemző a
Newsweek-cikkben említett nyelvi eredetű altípus. De ritka a tiszta
diszlexia, többnyire más részképességek (figyelem, észlelés, emlékezet,
mozgás) is sérültek. Ezek függvényében kellene meghatározni a szabott
terápiát. Részképesség-zavarok esetén a Magyarországon alkalmazott
14-féle olvasástanítási módszer egyike sem megfelelő. A pszichológusok
állítják, a szótagoló-elemző olvasás a célravezető.
Magyar Hírlap
Tóth Andrea
|
