Minden, amit a diszlexiáról tudnod kell

Kezdőlap
Diszlexia alapok
Diszlexia frissítő
Otthoni segítség
Iskolai segítség
Mozgásfejlesztés
Fejlesztés
Nyelvtanulás és diszlexia
Diszlexia felnőttkorban
Beszédhiba és diszlexia
Diszlexia és táplálkozás
Diszlexia szakirodalom
Diszlexia Fórum

"Győzzük le a diszlexiát!"

Ingyenes email-tanfolyam szülőknek

A tanfolyam alatt megismerkedhet a diszlexia okaival, megjelenési formáival, megtudhatja, hogyan segíthet gyermekének, hogyan fejlesztheti gyermeke képességeit otthon, és hogy ki segít Önnek diszlexia esetén. Megtudhatja, mire kell odafigyelnie, és hogy mit, és hogyan kell gyakorolnia gyermekével.  Gyermeke fejlesztéséhez nem "csak" információkat, hanem ingyenes feladatlapokat, társasjátékokat, szoftvereket is kap. Iratkozzon fel diszlexia tanfolyamunkra és ajándékba kapja

"A 10 legsürgősebb tennivaló,
ha gyermeke tanulási problémákkal küzd!"

című tanulmányunkat.
 

Név:

E-mail: 

Adatvédelem: Mi is utáljuk a kéretlen leveleket: adatait senkinek nem adjuk ki, és bármikor megszüntetheti ingyenes előfizetését.

 Mozgásterápia

Vissza | Fel | Tovább

Jobb iskolai teljesítmény napi fél óra tornával? 

A tanulási nehézségek kialakulásában az esetek 70%-ában szerepet játszik az idegrendszer alulszervezettsége, részleges éretlensége, esetleg sérülése. Meghatározott mozgásformákkal az idegrendszer más és más területeit stimulálhatjuk, ezen keresztül pedig jelentős javulást érhetünk el a tanulási nehézségek oldásában. Ahogy a mozgáson keresztül az idegrendszer ledolgozza deficitjeit, úgy javul a korábban tanulási zavarokkal küzdő gyermek iskolai teljesítménye.

Természetesen a mozgásterápia nem csodaszer, nem helyettesítheti a tanulást. Abban viszont segítséget nyújthat a problémákkal küszködő gyermekek számára, hogy ne kelljen minden szabadidejüket tanulással tölteni, eredménytelenül. Hatására a tanulás és a gyakorlás meghozza gyümölcsét, még egy rossz képességű, de egyébként normál intellektusú gyerek is képes különösebb megerőltetés nélkül, jó közepes színvonalon megfelelni a normál általános iskola követelményeinek.

Ezek az eredmények a mozgással történő fejlesztés esetében sem várhatók el, megfelelő, egyénre szabott, a fejlődés ütemének megfelelően, folyamatosan korrigált feladatsor napi gyakorlása nélkül. Ez a gyakorlás azonban nem jelenthet többet napi fél óra tornánál, amit a módszerben járatos pedagógus állít össze.

Nagyon nagy jelentősége van a mindennapos gyakorlásnak. Nem számíthatunk jelentős fejlődésre, ha heti egy-két alkalommal fejlesztünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy esetünkben a mozgásgyakorlatok elsődleges célja új kapcsolatok kialakítása a központi idegrendszerben, nem pedig az izomzat erősítése (bár kétség kívül az izomzat is jelentősen fejlődik). Ezek a kapcsolatok természetüknél fogva csak úgy épülhetnek ki, ha minden nap megerősítjük őket. Ellenkező esetben az újonnan létrejött kapcsolatok azonnal elkezdenek visszafejlődni, a várt fejlődés nem, vagy csak nagyon lassan következik be.

Miért pont a mozgás a kulcs?

Fontos, hogy a napi mozgásprogramot a módszerben járatos pedagógus - esetleg szülő - állítsa össze, egy átfogó vizsgálat eredményei alapján.

A sikertelen terápiák nagy része mögött a helytelenül megválasztott fejlesztőmódszer, és a nem kellően gyakori fejlesztés áll. A fejlesztés gyakoriságának fontosságáról az előző bekezdésekben már volt szó. Most vegyük górcső alá a megfelelő fejlesztőeljárás kiválasztásának fontosságát.

Az idegrendszer fejlődése egy hierarchikus rend szerint valósul meg. Ebben a rendszerben az evolúciósan korábban kialakult struktúrák fejlődése megelőzi, mintegy megalapozza a későbbi megjelenésű struktúrák fejlődését. Az egyedfejlődésünk bizonyos vonatkozásaiban megismétli a törzsfejlődést. Ha ebbe a hierarchikus fejlődésbe hiba csúszik, a központi idegrendszer valamely ősibb kialakulású területe nem fejlődik megfelelően, maga után vonja a ráépülő összes terület, így a nagyagykérgen keresztül a fejlett gondolkodási folyamatok problémáit is. Az ősibb kialakulású területek fejlődésével a csecsemőknél egyre újabb és újabb mozgásformák jelennek meg, ez a mozgás lesz a világgal való kapcsolatfelvétel első formája a baba számára. Erre épülnek majd rá az emberre jellemző kommunikációs formák: a beszéd és az írott beszéd. Kézenfekvő, hogy a fejlesztésben is kulcsfontosságú szerepe lesz majd bizonyos mozgásformák gyakoroltatásának, abban az esetben ha a fejlődésbe akkor csúszott hiba, amikor még az a mozgás volt a világgal való kommunikáció legfőbb eszköze.

Ilyen eset lehet például, ha kimarad a mozgásfejlődés valamely állomása, és ez a későbbiekben írás-olvasászavar formájában jelenik meg az iskolás évek alatt.

Amikor a központi idegrendszer bizonyos területeinek szervezetlenségéről beszélünk, nagyon finom, műszeresen kimutathatatlan eltérésekre gondolunk. Olyan apró működési hibákat okoznak ezek az eltérések, hogy hatásuk nagyon sokszor csak a bonyolult idegrendszeri folyamatoknál észlelhető, mint amilyen az írás vagy az olvasás.

Mutasd a mozgásod megmondom ki vagy!

Szerencsére, nem kell megvárnunk, amíg ezek az idegrendszeri alulszervezettségek megkeserítik gyermekünk iskolás éveit. Egy megfelelően összeállított feladatsorral könnyen feltérképezhetjük az idegrendszert funkcionális szempontból, amely alapján meglehetős pontossággal állítható össze a fejlesztő feladatsor.

A vizsgálat során nagyon fontos, hogy pontosan meghatározható legyen, mely területen kell kezdenünk a fejlesztést. Ha rosszul választjuk meg a fejlesztő eljárást és a fejlődési hierarchiában magasabban álló területet kezdünk fejleszteni, sikertelenségre leszünk ítélve. Egy összetettebb feladattal, amilyen mondjuk az írás, az idegrendszer összműködésének hatékonyságáról kaphatunk csak információkat, ez alapján nem tudjuk pontosan meghatározni a fejlesztendő területet. Egyazon tünet megjelenését az írásban, egy sereg terület problémája okozhatja. Ezért kap nagy hangsúlyt a vizsgálat során a gyerekek úgynevezett elemi mozgásainak feltérképezése, amellyel közvetlen információhoz juthatunk az ősibb kialakulású idegrendszeri struktúrák működéséről. Természetesen fontos, hogy ne csak az elemi mozgásokat vizsgáljuk, hiszen előfordulhat, hogy nem itt kell keresnünk a probléma gyökerét.

Még a megfelelően összeállított, lelkiismeretesen, hosszú hónapokon keresztül, naponta végzett fejlesztés esetén is előfordulhat, hogy maradnak bizonyos maradványtünetek. Bár az idegrendszeri struktúrák rendeződnek, még sem tűnik el teljesen a tanulási nehézség. Ennek a jelenségnek a hátterében legtöbbször a teljesítménnyel kapcsolatos szorongás, vagy az iskolai stressz állhat. Előfordul az is, hogy ezek a lelki tényezők azok, amelyek elsődlegesen szerepet játszanak a problémák kialakulásában. Ebben az esetben a hatékony segítséget a stresszoldás jelentheti.

Vissza | Fel | Tovább

 

 

Az oldalt szerkeszti: Kazal Kolos
Email: iroda@varazsbetu.hu