Minden, amit a diszlexiáról tudnod kell

Kezdőlap
Diszlexia alapok
Diszlexia frissítő
Otthoni segítség
Iskolai segítség
Mozgásfejlesztés
Fejlesztés
Nyelvtanulás és diszlexia
Diszlexia felnőttkorban
Beszédhiba és diszlexia
Diszlexia és táplálkozás
Diszlexia szakirodalom
Diszlexia Fórum

"Győzzük le a diszlexiát!"

Ingyenes email-tanfolyam szülőknek

A tanfolyam alatt megismerkedhet a diszlexia okaival, megjelenési formáival, megtudhatja, hogyan segíthet gyermekének, hogyan fejlesztheti gyermeke képességeit otthon, és hogy ki segít Önnek diszlexia esetén. Megtudhatja, mire kell odafigyelnie, és hogy mit, és hogyan kell gyakorolnia gyermekével.  Gyermeke fejlesztéséhez nem "csak" információkat, hanem ingyenes feladatlapokat, társasjátékokat, szoftvereket is kap. Iratkozzon fel diszlexia tanfolyamunkra és ajándékba kapja

"A 10 legsürgősebb tennivaló,
ha gyermeke tanulási problémákkal küzd!"

című tanulmányunkat.
 

Név:

E-mail: 

Adatvédelem: Mi is utáljuk a kéretlen leveleket: adatait senkinek nem adjuk ki, és bármikor megszüntetheti ingyenes előfizetését.

 Nyelvreform is javíthatna a diszlexia tünetein

Vissza | Fel | Tovább

A diszlexiások problémája nagyban függ attól, hogy milyen nyelvet beszélnek. Azoknál a nyelveknél, ahol a betűk nem mindig ugyanazokat a hangokat jelölik, súlyosabb a diszlexiások problémája. Így például az angol problémás nyelvnek számít, hiszen pl. a 'mint' és a 'pint' szavakban teljesen másként ejtjük az "i" betűt. (Kezdő angol nyelvtanulók gyakran panaszkodnak is emiatt, mondván, hogy az angolban azt írjuk, hogy 'alma', és úgy ejtjük, hogy 'körte'.) Nem így az olaszban (vagy akár a magyarban, amint arra hamarosan részletesebben is kitérünk), ahol az írásmód viszonylag pontosan követi a szavak kiejtését.

Eraldo Paulesu, a Milánói Egyetem egy nemzetközi kutatócsoporttal angol, francia és olasz nyelvű diszlexiásokat vizsgált. A Science című lapban megjelentetett eredmények szerint az olasz diszlexiások jobban teljesítettek olvasási feladatokban, mint a franciák vagy angolok. Képalkotó eljárásokkal (ún. PET-tel, amellyel nyomon tudják követni az agy aktivitásváltozásait) azonban azt találták, hogy mindhárom nyelvet beszélő diszlexiásoknál ugyanazon terület mutatott csökkent aktivitást, vagyis ha a "fejükbe nézünk", nem találunk köztük különbséget.

A szerzők a különbséget annak tulajdonítják, hogy az olasz írásmódja transzparens: ahogyan írják úgy mondják – pontosabban egy-egy betűnek vagy betűkombinációnak egy-egy hang felel meg. Ezzel szemben az angolban és franciában egy betű vagy betűsor sok féle hangot is jelölhet. Ezek szerint a diszlexiának egy általános idegrendszeri háttere van ugyan, de a különböző nyelveken ez másként nyilvánul meg – az adott nyelv írásmódjának függvényében.

A magyar nyelv a fenti szempontból elsősorban transzparens nyelvnek számít, vagyis többnyire a betűk és betűkapcsolatok mindig ugyanazt a hangot jelölik. Vannak azonban kivételek: a morfológiai határokon igen sok a hasonulás. Így például a "tudja" szó ha normál szótő lenne, akkor valóban 'tudjá'-nak ejtenénk és nem 'tuggyá'-nak.

Ez az írni tanuló gyerekeknél valóban problémát okozhat. Így például nem nagyon logikus számukra, hogy az "adta" szónál miért írjuk másként a hosszan ejtett t-t, mint az "attól" szó esetében. Egyesek szerint nem olyan zavaros a helyzet, hiszen az egész rendszer logikus, és csak a morfológiai határokon vannak ilyen problémák, azonban a gyerekek alapvetően nem tudják, hogy hol vannak a szótövek, ragok, stb. határai.

Paulesu szerint a transzparencia hiányának problémája miatt megfontolandó lenne az angol és hozzá hasonló nyelvek reformja: érdemes lenne egyszerűsíteni az írásmódot. Persze ennek sok ellenzője akad. Van, aki azzal érvel, hogy egy ilyen reform túl nagy gazdasági terhet jelent. Azonban számba kell vennünk az amúgy épp intellektuális képességekkel rendelkező diszlexiások miatt kieső gazdasági hasznot is, és a felzárkóztatásukra szánt összegeket is. A Simplified Spelling Society (Egyszerűsített Írásmód Társaság) szerint túl sokba kerül az is, hogy a gyerekeket egy éven keresztül erre a furcsa írásmódra tanítjuk.

Persze ellenérvek is akadnak: mások szerint a kulturális örökség megőrzése legalább ennyire fontos lehet. Furcsa mód a Brit Diszlexia Társaság szóvivője is a nyelvalakítás ellen emelt szót: szerinte a kutatás is azt jelzi, hogy a diszlexiások agya másként működik, és ha időben felismerik, megfelelő oktatással ez a probléma orvosolható.

A kutatással egy régi problémát látszanak megoldani. Bár úgy tűnt, hogy a diszlexia az idegrendszer működési zavarával magyarázható, mégis különbségek voltak a különböző nyelvet beszélők közt: így például egy korábbi vizsgálat azt találta, hogy amerikai gyerekek közt kétszer annyi a diszlexiás, mint az olaszok közt. Akkor még nem volt világos, hogy ha biológiai okokat kell keresnünk a diszlexia hátterében, akkor miért találunk különbségeket a nyelvek közt. A most megjelent közlemény erre adott magyarázatot: a probléma oka ugyanaz, csak a megnyilvánulás lesz különböző a nyelv írásmódjától függően. Ez egyben azt is jelenti, hogy a transzparens írásmódú nyelveknél nehezebb a diszlexiásokat diagnosztizálni.

Szerző:
Krajcsi Attila, 2001. március

Vissza | Fel | Tovább

 

 

Az oldalt szerkeszti: Kazal Kolos
Email: iroda@varazsbetu.hu